adminA minap villamossal utaztunk a férjemmel, amikor a mellettünk ülő egyik férfi megkérdezte, hogyan juthatna el legkönnyebben az Andrássy útra.
Nekem beugrott egy lehetséges útvonal: leszáll a Vigadónál és földalattival mehet végig.
Közben Boráros térre értünk, amikor nyílt mellettünk a vezetőfülke ajtaja. Hajjaj, gondoltam, biztos megint valami lezárás van, vagy meghibásodott a jármű, és nem tudunk továbbmenni.
De nem ez történt!
A villamosvezető hallotta a beszélgetést, és azért ugrott ki a fülkéből, hogy elmondja a férfinak, akár itt is leszállhat és 4/6-ossal mehet az Oktogonig. Aztán visszaült és mentünk tovább.
Soha nem tapasztaltam még ilyet!
Miért osztottam meg veled ezt a történetet?
A segítség vagy megoldás gyakran nem onnan érkezik, ahonnan várod! Sőt, néha kifejezetten váratlan módon kapsz útravalót.
Az is lehet, hogy annyira bele vagy gabalyodva a saját gondolatköreidbe, hogy észre sem veszed, amikor egy új irány kinyílik? Meglátod, meghallod, észreveszed?
Még az is lehet, hogy rácsodálkozol a lehetőségre, amire addig nem gondoltál – mersz elindulni, vagy elhárítod, megmagyarázod, miért nem jó?
A villamoson utazó férfi útmutatást kért; tudom, hogy gyakran nem könnyű kimondani, ha valamit nem tudunk, elakadtunk.
Inkább járunk körbe-körbe, mintsem esélyt adjunk annak, hogy valaki kívülállóként segítsen.
Ugyan, mit tudhat egy idegen rólam? – gondolhatod.
Coachként nem feltétel, hogy átéltem-e már hasonló problémát, hiszen nem én mondom meg a tutit. Csupán lehetőséget teremtek arra, hogy másképp láss rá a helyzetedre, felismerésekre tegyél szert, kimozdítsalak az ezerszer végiggondolt gondolatköreidből, amik addig nem hoztak megoldást.
Egyszóval: lehetek a Te villamosvezetőd?
Photo by Alex Paganelli on Unsplash