életvitel

Nem mindennap esik meg az emberrel, hogy…

A minap villamossal utaztunk a férjemmel, amikor a mellettünk ülő egyik férfi megkérdezte, hogyan juthatna el legkönnyebben az Andrássy útra. 
Nekem beugrott egy lehetséges útvonal: leszáll a Vigadónál és földalattival mehet végig.
Közben Boráros térre értünk, amikor nyílt mellettünk a vezetőfülke ajtaja. Hajjaj, gondoltam, biztos megint valami lezárás van, vagy meghibásodott a jármű, és nem tudunk továbbmenni.

De nem ez történt!

A villamosvezető hallotta a beszélgetést, és azért ugrott ki a fülkéből, hogy elmondja a férfinak, akár itt is leszállhat és 4/6-ossal mehet az Oktogonig. Aztán visszaült és mentünk tovább.

Soha nem tapasztaltam még ilyet!

Miért osztottam meg veled ezt a történetet?

A segítség vagy megoldás gyakran nem onnan érkezik, ahonnan várod! Sőt, néha kifejezetten váratlan módon kapsz útravalót.

Az is lehet, hogy annyira bele vagy gabalyodva a saját gondolatköreidbe, hogy észre sem veszed, amikor egy új irány kinyílik? Meglátod, meghallod, észreveszed?

Még az is lehet, hogy rácsodálkozol a lehetőségre, amire addig nem gondoltál – mersz elindulni, vagy elhárítod, megmagyarázod, miért nem jó?

A villamoson utazó férfi útmutatást kért; tudom, hogy gyakran nem könnyű kimondani, ha valamit nem tudunk, elakadtunk.
Inkább járunk körbe-körbe, mintsem esélyt adjunk annak, hogy valaki kívülállóként segítsen.

Ugyan, mit tudhat egy idegen rólam? – gondolhatod.

Coachként nem feltétel, hogy átéltem-e már hasonló problémát, hiszen nem én mondom meg a tutit. Csupán lehetőséget teremtek arra, hogy másképp láss rá a helyzetedre, felismerésekre tegyél szert, kimozdítsalak az ezerszer végiggondolt gondolatköreidből, amik addig nem hoztak megoldást.

Egyszóval: lehetek a Te villamosvezetőd?

Photo by Alex Paganelli on Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük