Ugye nem én vagyok az egyetlen, akit gyötör az édesség kívánása időnként?
Elég kellemetlen, amikor épp szeretnél egészségesen étkezni, vagy fogyni pár kilót.
Mi lehet az édes íz utáni sóvárgás hátterében?
Az evés önmagában nem rossz dolog. Nem véletlen, hogy ünnepeinken is hangsúlyos, sőt, központi szerepe van. Az étel legális örömforrás, közösségteremtő eszköz; stimulálja a hormonjainkat, felidéz emlékeket, hagyományokat teremtünk általa, sőt, az identitásunk része is lehet, ha valamit nem eszünk, vagy épp igen.
Az étel a gondoskodás egyik szimbóluma is, gondoljunk csak nagymamánkra – vagy épp magunkra is, amikor a családra főzünk. Szeretünk az étel által örömet szerezni a másiknak, nekünk is boldogság, ha jóízűen fogyasztja, amit készítettünk.
Az édesség köztudottan örömforrás, az édes íz már az anyatejjel együtt megjelent az életünkben.
Lehet tehát biológiai háttere annak, ha szeretjük és kívánjuk a cukrot, az édes ízt
- a cukrok csökkentik az érzelmi ingadozásokat, és javítják a kedélyállapotot.
- a cukoréhség egyik oka a vércukorszint ingadozása is lehet
- az édességek utáni vágy hátterében a hormonok szintjének ingadozása is állhat: az ösztrogén és a progeszteron szintjének emelkedése a menzesz előtt általánosságban is megnövelheti az éhségérzetet
- a menstruáció végeztével is jelentkezhet kifejezett vágy az édességek után, amelynek hátterében gyakran tápanyaghiány áll. Az új vérsejtek termelődéséhez B12-vitaminra , folsavra és vasra van szükség. Ha valamelyikből hiány alakul ki a szervezetben, azt a test cukoréhséggel jelezheti
Ugyanakkor érzelmi kiváltó ok is lehet a háttérben
Az étel lehet „problémamegoldó” eszköz, a megküzdési stratégiánk része. Hiszen például a csokoládé endorfint szabadít fel, ami ellazít, örömöt okoz.
Fontos tudnunk azonban, hogy ilyenkor nem a kiváltó okot szüntetjük meg, például a stresszt az életünkben, hanem a rossz érzést próbáljuk meg eltüntetni ez esetben evéssel; ám ettől a probléma még ott marad, sőt, így pluszban hozzájön a bűntudat, szégyenérzet is.
Ez akkor probléma, ha
– napi szinten jelen van
– más tevékenységek kárára tesszük
– elveszítjük a kontrollt
– ha nem bírunk leállni az édesség evéssel
– ha kárt okoz testileg vagy lelkileg (bűntudat, rosszullét)
– ha nincs más eszközünk az érzelmek szabályozására és az öngondoskodásra
Édesség kívánása, mint jutalom
Rossz szokások is okozhatják, ha az édességhez nyúlsz, például ha gyermekkorodban az édességgel jutalmaztak. Ez felnőttkorban is működhet tudat alatt: egy nehéz nap végén megjutalmazod magad egy sütivel vagy csokoládéval. Hiszen megérdemled!
Vagy ha szintén gyerekként le kellett gyűrni az ételt, amit nem szerettél, mert csak akkor kaptál desszertet.
Oké, de mit tehetek, ha rámtör az édesség utáni vágy?
Ebben is segít az étkezési napló vezetése, amikor nem csupán azt jegyzed fel, mikor mit és mennyit ettél, hanem megfigyeled magad is közben: érzéseid, gondolataid, tested jelzései mire utalnak?
Egy sablont letölthetsz, ha belépsz facebook csoportomba>>
Minél tudatosabban ismered meg a működésed, annál jobban szét tudod választani, miért nyúlsz a cukorhoz, csokihoz vagy süteményhez. Épp menstruálsz? Szomorú vagy stresszes vagy? Jutalmazod magad?
Ha tudatára ébredsz, MIÉRT vágysz rá abban a pillanatban, akkor tudsz racionális döntést hozni és akár megszakítani az érzelmi láncolatot.
Keress alternatív, számodra működő megoldásokat!
Ha biológiai ok van a háttérben, pótolhatod a szükséges vitaminokat, nyomelemeket, vagy készíthetsz egészséges(ebb) édességet.
Ha stressz okozza a kívánósságot, felkészülhetsz a nehezebb időszakokra. Segíthet a sport, a helyes légzés, relaxációs gyakorlatok, kreatív tevékenység stb.
Kipróbálhatod a késleltetést: mi történik, ha nem azonnal engedsz a kísértésnek? Sok esetben a vágy el fog múlni.
Végső esetben kérj segítséget a család, barátok, vagy akár szakember személyében.