Anett blogjára véletlenül bukkantam rá, a témái miatt azonban érdekesnek találtam.
Felkértem hát egy interjúra, így a blog mögött álló embert is megismerhetjük – érdemes!
Hatékonyság, motiváció és siker – ez áll a kettopontnulla blog fókuszában, melyet Hegedüs Anett hívott életre. Mi adta az ötletet ehhez az oldalhoz?
Szeretek blogolni, korábban is voltak már saját oldalaim, de azok egy idő után leépültek.
Nem voltak elég tematikusak, egyszerre több témával is foglalkoztam, ami egy honlap esetében nem kifejezetten hatékony.
Az önfejlesztés, önismeret folyamata régóta az életem része, érdekel, mi mozgat legbelül, mit miért csinálok. Sokat olvastam és olvasok is erről, többféle nézőpontból vizsgálom, elemzem magam.
Érdekel a pszichológia, lélekgyógyítás, a generációkutatás, az epigenetika.
Lenyűgöző, ahogy egy család közeli tagjai adják egymásnak a stafétabotot.
Lenyűgöző, és egyben fájdalmas is, persze, mert ezek okozhatják az élet legnagyobb traumáit.
Igyekszem ezeket a traumákat folyamatosan oldani, ma már tudatosan, a gyerekkori, és a saját családom érdekében is.
Mivel ilyen folyamatok játszódnak le bennem, és látom a környezetemben is, hogy minden ember küzd valamivel, úgy gondoltam, jó lenne erről bővebben is írni.
A cikkírás közben viszont rájöttem, hogy ez kevés lesz, mert sokszor adódik olyan helyzet, amikor igenis jól jön egy külső szem, egy kívülálló segítsége.
Mivel én magam nem vagyok ilyen szinten képzett segítő szakember, ezért gondoltam, hogy valahogyan be kellene vonnom őket, titeket is ebbe a folyamatba.
Hogy azok az olvasók, akik a honlapomon találják meg a problémájukhoz kapcsolódó elméleti megoldásokat, gyakorlati segítséget is tudjanak kérni ugyanott.
„Légy önmagad legjobb verziója!”
– ez az oldalad mottója. Mit jelent számodra ez a mondat, miért fontos neked?
Egy kisebbfajta, bár évekre elhúzódó életközepi válság után éreztem azt, hogy valami nagy váltásra van szükségem, mert kevés az, ahogy most élek.
Túl monoton és perspektíva nélküli. Úgy éreztem, hogy most van az az egyik utolsó pont az életemben, amikor még nagyot válthatok.
Azt láttam magam körül, hogy aki már elmúlt 45 éves, az már képtelen szakmát váltani, vagy valami ehhez hasonló horderejű lépést megtenni.
Amolyan most vagy soha pillanat volt, amit sok toporgás után végül megtettem – és azóta sem bánok.
Szeretnék valami maradandót létrehozni, vagy legalábbis olyat, amivel a fiaim életére is (pozitív) hatással lehetek.
A teljes hitrendszeremet felül kellett vizsgálnom, majd döntenem, hogy kipróbálom, milyen vállalkozó válhat belőlem.
Ez a folyamat jelenleg is épülőben, keményen dolgozom rajta, de már látszódnak az eredmények.
Mesélj magadról kicsit, ki vagy, mivel foglalkozol?
Jelenleg a vállalkozásomat építem. SEO szakember és szövegíró vagyok, aki weboldalkészítéssel is foglalkozik.
Szakmaváltóként, ráadásul kizárólag alkalmazottként dolgoztam idáig, szóval új területeken evezek jelenleg.
Mellette a családom számára is tartom az otthon melegét, és menedzselem a két fiúnkat.
Különböző segítő szakemberek (pl. coachok, mentorok, pszichológusok stb.) munkáját is bemutatod az oldalon. Van személyes tapasztalatod a segítő szakmával kapcsolatban? Fordultál már szakemberhez korábban? Mesélsz az eredményekről?
Igen, voltam pszichológusnál (bár csak egyetlen beszélgetés kellett akkor, ami segített), kineziológusnál, Bach virágterápián, családállításon és life coachingon is.
Rám a családállítás tette a legnagyobb hatást. Fantasztikus rendszer és nagyon hatékony. Sok múlik az állításvezetőn. Nekem volt szerencsém egy jó szakembert megismerni, többször voltam nála több témával.
Emiatt is kezdtem el olvasni az epigenetikáról. Eszméletlen érdekes, ahogy öröklődnek benyomások, érzések, érzetek, és ahogy hatással vagyunk egymásra.
Mi volt a legnagyobb kihívás eddig az életedben és hogy oldottad meg?
Több ilyen nagy kihívás volt már. Elvált szülők gyereke vagyok, ráadásul nőként a szülés folyamatával is meg kellett küzdenem, azt gondolom, az első majdnem mindenkinek egy fajsúlyos élmény.
Jelenleg is egy nagyobb kihíváson dolgozom, bár ez már nem a fájdalmas fajta, hanem inkább egy kreatív izgalom társul hozzá.
A nagy kihívások nálam mindig akkor jelentkeztek, amikor olyan esemény elé kellett néznem, amire nem volt minta a családban.
Nem volt még olyan tapasztalás az őseim életében, amihez egy jó élmény társult volna.
Vagy pont azért kell másik utat választanom, másképp csinálnom (felülírnom a mintát), mert csak negatív hiedelem él a családban az adott dologgal kapcsolatban.
Te hogy valósítod meg a mindennapokban a munka-magánélet egyensúlyát?
Egyelőre nehezen. (Nem azért írok róla, mert én már mester vagyok benne, hanem mert foglalkoztat, hogyan is lehetne ezt jól csinálni.)
Építem a vállalkozásom, így sokszor nehéz meghúznom azt a határt, amin túl már másnapra kellene tolnom a feladataimat.
De erre abszolút úgy gondolok, hogy befektetett energia, és megtérül.